CIKK: Néhány gondolat arról, hogy hogyan segíthet egy diszkalkuliás diákot a pedagógusa matematika órán

Dolgozatíráskor kapjon extra időt, és közben is. Bizonyos időközönként jelezzük számukra, mennyi idejük van még dolgozni.

A diszkalkuliások lassabban dolgoznak társaiknál. Ha dolgozatot írnak, akkor gyakran csak a feladatok felét, kétharmadát végzik el ugyanannyi idő alatt, mint osztálytársaik. Szorongnak ettől, mert nem tudják, mennyi idejük van még arra, hogy a feladatokat befejezzék. Ha azonban tudatjuk velük, hogy mennyi idejük  van még befejezni a munkát, akkor nyugodtabban dolgoznak.

Dyscalculine_photo_photOPDaraboljuk, bontsuk fel  a komplexebb feladatokat, gyakoroltassunk kevesebb elemmel!  Nem árt  fejleszteni a memóriát.

A diszkalkuliások memóriája (szekvenciális és munkamemóriája) gyakran gyengébb, így a tartalmilag összetett információkat és utasításokat nem képesek a megfelelő módon feldolgozni. Olyanokra kell gondolnunk, mint egy nagyobb szám megértése, amelynek legalább 4-5 eleme van, vagy hogy nem tudják következetesen felidézni az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztástényeket. Így még az egyszerű feladatok is komplex erőfeszítést igényelnek tőlük.

Segítsük a diszkalkuliás tanulót azzal, hogy matematika órán több vizuális támogatást kap.

Ha a diszkalkuliás használhat színes ceruzát vagy tollat, így a színekkel mást-mást kódol, akkor jobban átlátja és megjegyzi a szabályszerűségeket. (Pl. a műveletek esetében a kivonás = kék, összeadás = piros, szorzás = barna, osztás = zöld).

Jó, ha mindig van nagyobb méretű milliméter-papír a tanulóknál, és ezen elkülönítetten jelöltek a sorok és az oszlopok. Ezáltal vizuálisan képes jól eligazodni a lapon. Például tudja, hogy egy háromjegyűek összeadásából álló művelet 9 négyzetrácsban elfér, ha nincs benne tízes átlépés.

Ezek a plusz információk lesznek azok, amelyek segítik a rögzítést.

A pedagógus nemcsak a hibaszámot figyelje, hanem elemezze is a tanuló hibáit.

Ha a pedagógus megfigyeli a diák tipikus, vagy visszatérő hibáit, képes meghatározni a korrekció irányát. Ha valakinél a 3+4=12; a 7+2=14, akkor a műveletek felcserélése utal arra, hogy nem értelmezi helyesen az összeadás és a szorzás műveletét. E két műveletet kell differenciálni.

Amikor a diák a 2+43= 54; a 35+6=95 összeget írja, akkor valószínűleg a 3=30; 6=60 a hibája. Így a helyi érték fogalmát szükséges stabilizálni.

Dyscalculine_photo_photOPHa új  tananyag következik, érdemes azt, apróbb lépésekben és fordított, „visszafelé” irányban is tanítani.

Az új ismeret esetében a kevesebb lépés, kevesebb tartalom a memóriát kevésbé veszi  igénybe. Csökkentsük az információkat, amikor új a tananyag.  Példa erre a 6+3=9. E hosszan írt és fogalmazott matematikai jelsor helyett először értse meg a gyermek, hogy hathoz adunk, az a 6+. Ekkor is érdemes konkrét anyagokon, eszközökön szemléltetni a mennyiséget. Segítsük abban, hogy kapcsolat alakuljon ki a matematikai szimbólumok és az általuk jelölt mennyiség között. A kezdő szint az, ahol a gyermek könnyebben boldogul. Ha 6-hoz adtunk 3-at, és tudja, hogy az a 9, akkor a visszafelé végzett műveleti lépéseket is meg lehet tanítani. Itt a fogalmak, kifejezések ugyanis módosulnak, de a mennyiségi egységek állandók:  9-ből vehetünk el , és mennyit is?, 3-at.  A visszafelé irány a matematikában mindig végrehajtható, és segíti a megértést és kialakítja az önellenőrzést.

A számolási zavarokkal küszködő diákok kapjanak, és használhassanak speciális és technológiai eszközöket.

A diszkalkuliás gyermek, amikor számokat lát, és hiányzik számára a “számok értelme”, akkor nem képes azokkal számsorokat alkotni, vagy hozzájuk adekvát matematikai fogalmakat illeszteni, velük számolási  stratégiákat alkalmazni. Amikor a pedagógus engedi és javasolja a speciális eszközökkel való dolgozást (korongok, színes rúd, pálcika, abakusz, számegyenes, számolószalag, számtábla, szorzótábla, táblázatok, törtkorong, számológép,  képlettábla, IKT eszköz), meg kell tanítania azok használatát is, figyelemmel kísérve, hogy miként alkalmazza azt.  Legyen szó konkrét manipulatív, vagy technológiai eszközről. A pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy a használt eszköz valóban megkönnyíti és felgyorsítja a matematikai számítások és a számfeldolgozás hatékonyságát.

Szabó Ottilia

Print Friendly
Kategória: Egyéb