Szülőknek

Mikor merülhet fel egy szülőben, hogy a gyermeke számolási zavarral küzd?

A matematika mindennapjaink része, nem lehet lemondani arról, hogy bárki, akinek küzdelem a számolás, ne szerezze meg azt a tudást, amivel a hétköznapokban boldogul.

Írásommal szeretném felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a kisgyermekkorban felfedezett számolási zavar ( dyscalculia) fejlesztésében jó eredményeket lehet elérni megfelelő szakember segítségével. Olvashatnak arról is, hogy milyen jelekből lehet a számolási képesség alacsony szintjére következtetni. Melyek azok az apró jelek, amelyek alapján a szülőkben jogos aggodalom alakulhat ki.

Ez a cikk azért íródik, hogy segítsen döntést hozni a szülőnek: kell-e a lépéseket tennie gyermeke érdekében, és útmutatót adjon abban, miként tegye ezt.

Ha egy gyermek fejlődésében- akár mozgásában, akár beszédében, akár kézügyességében, vagy viselkedésében-olyan „furcsaságok” mutatkoznak, ami eltér a normál elvárásoktól vagy azokban késés jelentkezik, akkor jogosan merülhet fel az aggódó szülőben, hogy nem adódnak-e majd hasonlók a tanulási teljesítményekben is. Ám nagyobb a szülő megdöbbenése, ha gyermeke fejlődésében az iskoláskor eléréséig nem vett észre semmi szokatlant, ám ott sorra érik a kudarcok. Bármelyik eset előállhat, és bizony a számolási problémák  iskolás korban mutatkoznak meg igazán.

Bár már a csecsemő is képes mennyiségi különbségek észlelésére, a számolás látványosan mégis a beszéd indulásával kezdődik. Az egyesével számlálgatás sikerélményén felbuzdulva,  a számosság[2] megnevezése, majd a mennyiségek közötti összefüggések ( a több, a kevesebb stb.) nevesítése óvodás korban megtörténik. Ilyenkor az értő szemek már látják a fejlődés vagy a stagnálás közötti különbséget e téren.

Azonban azt is tudni lehet, hogy nagyon nagy különbségek adódhatnak e képességeket illetően aszerint, hogy mennyire tartozik egy-egy gyermek kedvenc időtöltései közé a számlálgatás, a számok neveiből soralkotás. Lesznek olyanok, akik bármit lelkesen számlálnak meg. A gyerekek 2-5 %-a azonban nem lesz közöttük, mert számukra a számok sorba rendezése „versike” formában sem élmény.

Amikor  eljön az iskoláskor, és igazi tanulási helyzetben, az általuk hiányosan és hibásan összerakott számsor egyes elemeit növelni, csökkenteni, sokszorozni kellene és stabil lépésekkel, számolási stratégiák váltogatásával, műveleteket kellene felírni, megnevezni –végképp kiderül, hogy baj van.

Az ilyen korú gyermek gyakran rendkívül kitartó: órákat ül a szülővel a házi feladatok mellett, szorgalmasan gyakorol. Az eredmények látszólagosak, átmenetiek, és ez az állapot évekig fennállhat.  Ilyenkor már legtöbbször 9-10 éves, harmadik- negyedik osztályos a gyermek.

A szülő és a pedagógus számára is a legnagyobb dilemma az, hogy a gyakran kitűnően olvasó, magabiztosan fogalmazó, talpraesett gyermek, miért  nem tudja a számneveket, vagy miért  nem érti, hogy a 60 előtt az 59 áll. Vagy az a tanuló, aki a memoritereket néhány elolvasás után hibátlanul visszamondja, miért  nem tudja ugyanígy megtanulni a szorzótáblát? Hihetetlen, hogy nagyon jól megy valakinek a bonyolult kottaolvasás és csodálatosan is énekel, még sem sikerül kiolvasnia egy árcédulán a 1050-et. Elbizonytalanodik ismerkedéskor a lakcímében szereplő házszámban, a születési időpontjában vagy testvérei életkorában is.

Miért lehetséges ez, mi állhat a jelenség mögött?

A dyscalculiások számolási-, aritmetikai zavarral küzdő tanulók, számukra  súlyos részképességproblémáik miatt a matematika komoly gondot okoz. Ebből a tantárgyból az értelmi, és más téren mutatkozó képességeiknél lényegesen alacsonyabban teljesítenek.

Okait egyrészt ismerjük, másrészt hátterét ma is intenzíven kutatják.

A probléma mögött a tudomány szerint az agyi információfeldolgozás eltérései is valószínűsíthetők. Mivel részképességzavar következménye, társulhat mellé dyslexia[3], dysgraphia[4] is, de gyakran jelenik meg önálló kórképként.

Tipikus tünetei között szerepel, hogy a jó képességű gyerek szorong a számolást igénylő mindennapi helyzetekben is, nem szeret vásárolni, pénzzel bánni, de akár a pontos idő, dátum  megnevezését is kerüli. Bizonytalanságát ügyesen, taktikákkal rejtegeti, azt sajátos számítási technikákkal kompenzálja, így igyekszik nem feltűnni a tanórákon. Emiatt előfordul, hogy évekig nem derül ki valakiről, hogy dyscalculiás.

A dyscaluliásoknál – eredményes terápiát követően- az elemi és természetes számokhoz kötődő számfogalom kialakítható. A számok kapcsolatát, a tízes számrendszer tulajdonságait megértve alapműveleteket képesek a megtanult lépések szerint elvégezni. Egyszerűbb matematikai fogalmak használatában is sikeresek lehetnek. A hétköznapok matematikáját megérthetik, e tudással a mindennapokban boldogulhatnak.

A súlyosabb esetben a dyscalculiások számára olyan elvont tartalmak, mint a racionális, irracionális számok, vagy azok finom fogalmi megkülönböztetése, és a velük végezhető műveletek, vagy például a végtelen fogalma, nem értelmezhetőek.

Hová fordulhat a szülő? Kitől kaphat segítséget?

A dyscalculia diagnosztizálható és akár megelőzhető. Minél korábban felismerik az óvodásnál, kisiskolásnál a veszélyeztettséget, és megkezdik a preventív, képességfejlesztő terápiát – ami kiegészülhet nagy- és finommozgás-, valamint beszédfejlesztéssel- annál jobb eséllyel lehet a tüneteket megelőzni, vagy csökkenteni.

A gyermek vizsgálatát a szülő és a pedagógus is a nevelési tanácsadótól kérheti, aki indokolt esetben javasolja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság további vizsgálatát. Ha ide elkerül a gyermek, egy  komplex pszichológiai – pedagógiai – orvosi vizsgálat elvégzése után a szakemberek segítenek a szülőnek a megfelelő intézmény kiválasztásában, és meghatározzák a fejlesztési területeket is.

A szülő számára fontos hogy a hozzáértő szakemberekhez bizalommal fordulhasson, és  tőlük kapjon  útmutatást. Az okok feltárása után a tünetek, a kezelési lehetőségek ismertetése, a diagnózis felállítása, majd az intenzív ( heti 2-3 óra) dyscalculia prevenciós és reedukációs terápiák az ő feladatuk. Home-tréning anyagikkal segíthetik a szülőt az otthoni feladatadásban. Emellett a gyermek integrált óvodai nevelése és iskolai oktatása,  differenciált tanítása is elősegíti a tüneteinek csökkenését és önbizalmának visszanyerését . Gyermekük érdekében forduljanak időben szakemberhez!

Szabó Ottilia

szakvizsgázott gyógypedagógus

dyscalculia prevenció és reedukáció terapeuta

tankönyvszerkesztő

Számról számra és a Számtól számig I., II. c. képességfejlesztő munkafüzetek és a Zsebpénz, Szalad az idő és az Abakusza műhelye c. tankönyvek írója

Forrás: www.beszedjavito.hu

[1] Varga Tamás ( 1919-1987) tanár, matematikus

EGY TOVÁBBI CIKK A DISZKALKULIÁRÓL SZÜLŐKNEK!


Print Friendly