A dolgok csak azokat a tulajdonságokat „vehetik fel”, amelyeket felfedezünk rajtuk. A konstrukciós-, és építőjátékok a gyermek korai életszakaszában felfedeztetik a tárgyak sokféleségét, fejlesztik a logikai szervezést, a kreatív tárgykészítés élményével.

A konstrukciós képességek közé sorolhatóak az:

• absztrakciós képesség
• tárgyak használata és készítése
• nyelvhasználat
• problémamegoldás

A  kisgyermek, és a csecsemő is, olyan mértékben szembesül a külvilággal való találkozás, megismerés során, gazdag ingerrel, adattal, hogy ezek feldolgozása már bizonyos csoportosítási, rendszerezési képességek gyors fejlődését elősegíti.  Ezen képességek a tágan értelmezett tanulás által fejlődnek (pl. az új dolgokkal való találkozás során tanulunk), a szűken értelmezett tanítási-tanulási  folyamatban (pl. az iskolai tanulási folyamatban) pedig elengedhetetlenek.

Az építő-, és konstrukciós játékok korán a gyermeknek adhatók. Hiszen kezdetben a formák, alakok, a színek, az anyagok, a méretek, és a mennyiségek gazdag változásait tapasztaltatják meg velük, és ezzel együtt az összeillés, változtathatóság, variálhatóság, vagy az ekvivalencia (egyértelműség) alkalmazását teszik lehetővé. Később mindez bonyolódhat azáltal, hogy  a tárgyi szint átvihető akár képi-. vagy más szimbólumrendszerre  (kártya-, és társasjátékokra/ stratégiai játékokra).

A konstrukciós játékok a logikai-elemző gondolkodást készségszinten fejlesztik: az egyszerűből bonyolódva, erősítik a korlátozott kódokból történő tájékozódást (4 kockából toronyépítéstől eljut például a 20 elemből felépített várig, vagy a 20 elemből álló csillagforma  kirakásáig).  Ugyanezen  játékfolyamat során  jut el az információszerzésben az egy, majd a több, vagy a párhuzamos gondolati síkon történő, a problémák több nézőpontból való megvizsgálásáig, amit társas, csoportos helyzetben alkalmaz (pl. a társas játékokban minimum a saját, és az ellenfél szempontjából való pozíció felismerése).

Ne felejtsük el azonban, hogy a fejlődési fokokat végig kell járnia ehhez!  Kezdetben csak néhány elemű játékokat érdemes a kisgyermek elé tenni.  Könnyebben fedez fel közös tulajdonságot, egyeztet formát, színt, vagy bármely lényeges jegyet, ha ez körülhatárolt és könnyen átlátható számára. Kellő számú helyzet után valósul meg az optimális szintű begyakorlás, és ezután növelhető és variálható a játékhelyzetben az elemszám és a tevékenységszint. Fontos ismerni  a mintaadás lényegességét, annak módozatait: az egy-egy elemre vonatkozó szabályszerűség bemutatásától eljutva, egészen az önállóság meghagyásáig.

A szakszerű lépések a megadására, de akár a „jó játék” kiválasztásában is, a gyermeket körülvevő szakembereket érdemes megkeresniük a szülőknek.