A diszkalkuliás gyerekek sokkal gyorsabban tanulnak, ha cselekszenek, játszanak, és különösen gyorsan, ha közben mondják is azt, amit csinálnak. Tehát máris itt egy jó tanács: beszéljen a gyermek, miközben játszik!
Nagyszerű dolog a matematikai e-játék, az online „game-math”. Ha gondosan megtervezett egy e-játék, akkor a nehezebb matematika témakörre vagy a téves elképzelések egyes területeire fókuszál. Általa rengeteg olyan matematikai technikát tanulhatnak a diákok, amelyekkel könnyebben számolnak a későbbiekben.
Ugyanakkor ki kell mondanunk azt is, hogy hiába javasolják a diszkalkuliásoknak, még nem kifejezetten a diszkalkuliásokra szabottak, mert hiszen a diszkalkulia esetén speciális eszközkészletre, információközvetítő csatornára (többes asszociációk általi ingerfelvételre) van szükség. Ide tartoznak a tapintható/manipulálható, kézbe fogható, kézbe adható kicsi, azonos prototípusú tárgyak, gyakran a vizualitás kikapcsolásával történő észlelés- melyekkel rengeteget dolgozunk a terápiában. De hiányoznak az online felületekről a diszkalkuliaspecifikus számolótáblák és az ún. alaplapok is, amelyeken végezzük a számolási feladatot (lásd Dyscalculine Eszközök és Számolólapok). Emellett minden játékhoz sajátosak az utasítások is, amelyeket kap a diszkalkuliás gyermek, mert hiszen egyéni problémáit ismerve, másként „adjuk oda a feladatot, és az eszközt”, és más időtartamig használjuk ugyanazt a játékos feladatot, mint egy tipikusan számolónál tennénk.
A számok felfedezése nemcsak tárgyakon, hanem kétdimenziós pontmintákon és egyezményes egységeken (más-más értéket megjelenítő alakzatokon) történik. A számok megértésére sem feltétlen a számokat, számjegyeket használjuk, hanem azonos tárgyak és formák mennyiségeit, és ezek változásait jelenítjük meg a számokkal.
Az e-játékokból mindezek hiányoznak. De mégis azt kell, hogy mondjam, hogy adjanak lehetőséget a gyermekeiknek ezekre a játékokra is. Hiszen az online matematikai játék célja elsősorban az, hogy gyermek számára szórakoztató legyen, élményeiből észrevétlen tanuljon, így átalakuljon és megerősödjön a számolási stratégiája. Motiváltsága nő, és több időt tölt a matematikával.
De mindenképpen tudni kell, hogy mikor, mit és hogyan játsszon a gyermek, mire képes önállóan.
A játék kiválasztásában tudatosság szükséges, a szülő a gyermekkel közösen válasszon! Néhány esetben megtalálhatók a játékok használatával kapcsolatos videók is, ezeket közösen érdemes megnézni. Kezdetben arra törekedjen a szülő/ idősebb testvér, hogy ne hagyja magára játékszituációban a gyermeket. A játékszintjének- és típusának kiválasztáshoz pedig fontos néhány dolgot tudnia a szülőnek (akár információkat szereznie ezekről a gyermeke tanítójától vagy a vele foglalkozó fejlesztő szakembertől):
- azt, hogy a gyerkőc meddig képes oda-visszaszámláskor helyes sorrendben, kihagyások nélkül, mondani a számokat (10-ig, 20-ig, 50-ig, 100-ig, 200-ig stb)?
- azt, hogy milyen számkörben számol helyes stratégiával (az ujjszámolás, az egyesével felfelé- és visszaszámolás csak a kezdeti időszakban elfogadható stratégia)?
- azt, hogy érti-e a hallott vagy olvasott utasításokat (ha nem stabil az olvasási technikája, olvassuk fel, és magyarázzuk el számára azt, egyszerűsítve a feladatot)?
- ha csak numerikus megjelenése van a kijelzőn a számnak, tegyünk ki apró, jól elrendezett alakzatban tárgyakat, vagy rajzoljuk le alakzatokkal, és kérjük, hogy egyeztesse ezen a látott információt!
- mindig kérjük meg, hogy mesélje el nekünk, hogyan számolt, mit csinált, hogy minél többet beszéljen!
Érdemes odafigyelni arra, hogy az e-játékok a diszkalkuliások esetében nem helyettesítik a tervezett prevenciós vagy reedukációs terápiákat!
Addig is ajánlunk néhány diszkalkuliásoknak is javasolható matematikai online játékot magyar nyelven és angolul:
http://www.ronitbird.com/games/
Szabó Ottilia írása