Az utazó gyógypedagógus feladata és kompetenciái a diszkalkuliás gyermek ellátásában
Aki diszkalkulia diagnózist kap egy szakértői bizottságtól, annak utazó gyógypedagógus biztosít fejlesztést az iskolájában. De mi is az utazó gyógypedagógusok feladata egy diák életében? Ismernie kell-e a szülőnek személyesen őket? A válasz az, hogy feltétlen, és szoros kapcsolatban kell lenniük vele. Miért is?
Az utazó gyógypedagógus mindjárt látjuk, hogy kulcsszerepet tölt be a tanuló fejlődésében. Munkáját jogszabály – többek között a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet – is meghatározza. Talán nem is gondolja a szülő, hogy az utazó gyógypedagógus feladata mennyire sokrétű. Nemcsak a fejlesztések megszervezése és végzése a dolga, hanem ő segíti a tanórai pedagógiai folyamatokat, illetve a pedagógiai diagnózist is vele közösen értelmezik a tanítók, szaktanárok. Ők tesznek javaslatot a pszichés fejlődési zavar kategóriához tartozó,diszkalkulia esetében arra, hogy a tanuló egyéni igényeihez miként szükséges a tanulási „környezet” kialakítása, milyen segédletekkel, eszközökkel, támogatásokkal szükséges segítenie a pedagógusnak a diszkalkuliás tanulót a tanórai munkában. Korong, pálcika, abakusz, szám- és összeadó táblák, és még számos eszköz az, amiből egyénre szabottan válogatnak. Továbbá abban segít, hogy milyen témakörökben képes teljesíteni a számolási zavarral küzdő diák, illetve hogy milyen számkörökben és hogyan kapjon a diák feladatot. Képes-e egyénileg dolgozni egy-egy feladattípusban, vagy inkább párban, csoportban? Nemcsak elmondja, hanem segíti is tanítót, szaktanárt a tanórai feladatok, feladatlapok, eszközök elkészítésében, kiválasztásában, olykor bemutatja ezek használatukat. Jó, ha egyéb taneszközöknél a beszerzési lehetőségekről is tud információt adni. (Az otthon is elkészíthető fejlesztőeszközökkel kapcsolatban a dyscalculine.com weboldalon is talál hasznos ötleteket.)
Az utazó gyógypedagógus, a szakértői vélemény mellett, a gyermek állapotát részletesen feltárja, saját vizsgálatokat végez és folyamatdiagnózissal követi a fejlődését. Ezt követően, az állapota ismeretében, fejlesztő programokat, programcsomagokat állít össze, mely alapján specifikus képességfejlesztést végez, illetve segíti a pedagógust abban, hogy a tanuló mely ép funkcióira és erősségeire támaszkodhat a tanórákon az önállóság eléréséhez. Ugyanakkor abban is tanácsot ad, hogy miben és milyen módon szükséges támogatnia a tanulót. A diszkalkuliások például gyakran írásban jobban számolnak, és vizuális illetve emlékezeti támogatásokkal jól boldogulnak. (A Dyscalculine számolólapok segítik a gyermek számolásának fejlődését, vagy képességének fejlesztését is, különböző számkörökben és szinteken.)
A befogadó pedagógustól elvárt – a matematika órákon is szükséges – gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazása. (Ennek segítésére pedagógus továbbképzéseket is indít a Dyscalculine.) Az utazó gyógypedagógus figyelemmel kíséri a tanórai alkalmazás módját, ezáltal a tanuló haladását. Így nemcsak kiscsoportos vagy egyéni terápiás fejlesztő tevékenységet végez, hanem a matematika órákon, az osztálytermen belüli megsegítés formájában is ellátja a tanulót. Ez által részt tud venni a – jogszabályban is előírt szerepének megfelelően – a tanórai munka részeredményeinek értékelésében, és javaslatot tenni a pedagógusnak az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra. Szorosan együttműködik tehát a többségi pedagógusokkal. Kölcsönösség alapján figyelembe veszi a tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat, és ő is módosít a tervein.
A szakértői véleményben szereplő habilitációs, rehabilitációs fejlesztési órakeret, az a heti időkeret, amennyit az utazó gyógypedagógusnak a diszkalkuliás gyermekkel szükséges töltenie, amely kiscsoportos, egyéni és osztálytermi megsegítési formákat foglal magába.
Mindezeket egyéni fejlesztési terv alapján végzi az utazó gyógypedagógus. Ez egy írásos dokumentum, melyet a szülővel is ismertet. Meghívja a szülőt fogadó órára és a munkájáról rendszeresen beszámol. Bemutatja a tanulóval végzett képességfejlesztő gyakorlatokat, feladatokat, a fejlesztés módszer-és eszköztárát, igény esetén az otthoni gyakorlásokhoz is javasol, és eszközt, feladatot, gyakorlatot ad.
Az utazó gyógypedagógus szerepe jelentős az értékelés, osztályozás módjában, így annak kialakításában is. Hiszen a diák harmonikus személyiségfejlődése érdekében lényeges, hogy az önmagához mért fejődését értékeljék matematika órán, azt a küzdelmet, amelyet ő többletidőben végez. A tantervi követelmények teljesítésére a szakértői vélemény és az utazó gyógypedagógus javaslatai alapján a diák kaphat támogatásokat. Felmérőknél, témazáró dolgozatoknál nemcsak időkedvezményt és eszközhasználatot engedélyezhetnek számára tanárai, hanem számonkéréseknél a társaktól eltérő feladattípusok és feladatmennyiség is megengedett lehet. (Ezt az iskola a pedagógiai alapdokumentumaiban is megjeleníti.) Ezáltal kaphat esélyt arra a specifikus tanulási zavarral, diszkalkuliával küzdő diák, hogy továbbhaladhasson társaival, és arra, hogy egyre önállóbb legyen matematika órákon. Akinél ez a segítség nem elegendő ahhoz, hogy önálló munkáját értékeljék, akkor az alsó tagozatban egyéni előrehaladású képzésben vehet részt matematikából (a szakértői bizottság véleménye alapján), felső tagozatban pedig az értékelés és minősítés alóli mentesítés kérelmezése is indokolt lehet. Ennek megfelelően a tanuló teljesítményét – a szakértői bizottságok javaslata alapján − matematikából nem osztályzattal, vagy százalékos értékeléssel, hanem szövegesen értékelik tanárai.
Ugye most már érthető, milyen fontos, hogy minden szülő ismerje, és szoros kapcsolatban legyen a gyermeke utazó gyógypedagógusával?!
Kívánok eredményes tanévet!
Szabó Ottilia, a Dyscalculine szakembere