A diszkalkulia (matematikai tanulási vagy számolási zavar)  és a diszkalkulia veszélyeztetettség is diagnosztizálható, és időben kezelve akár megelőzhető.
Minél korábban kezdődik el a diszkalkulia preventív, számolási képességet fejlesztő terápia – amely kiegészülhet, szükség esetén a nagy – és finommozgás-, valamint a beszédfejlesztéssel is – annál nagyobb az esély a megelőzésre, vagy a tünetcsökkentésre .

Azoknál az óvodás korú gyermekeknél indokolt a korai időszakban elindítani a szakszerű vizsgálatot, akiknél a mozgás, vagy a beszédterületek fejlődésében, vagy a viselkedésükben, a kortársaihoz képest elmaradás, vagy fejlődési elakadás mutatkozik. Az iskolás korúaknál már egyértelműen a matematika tanulási területeken való elmaradás indokolhatja ugyanezt.

Őnáluk – a jogszabályi változások következtében – a 2013. márciusától létező, (2013 áprilisára felálló) megyei és tankerületi (járási) szakértői bizottságok vizsgálatát kell kérnie, akár a szülőknek, akár a gyermek intézményes nevelését biztosító óvodának vagy iskolának.

A szülő és a pedagógus is első lépésként a tankerületi (járási) szakértői bizottsághoz (régebbi nevén, nevelési tanácsadóhoz) fordulhat.

Itt történnek:
•    a gyermek/ tanuló komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálata,
•    a szülővel történő konzultáció,
•    a dokumentumelemzések.

Ezen vizsgálat és konzultáció után a tankerületi szakértői bizottság szakemberei képesek eldönteni azt, hogy a fenti területeken megjelenő problémák jelentősek, súlyosak, vagy enyhébbek, kisebb nehézséget okoznak a gyermekek/tanulók számára. Az utóbbi esetben a tankerületi (járási) szakértői bizottság beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget állapíthat meg, és saját hatáskörében intézkedik.
Ezzel szemben, ha súlyosabbnak ítéli meg a gyermeknél/ tanulónál fennálló problémát, ilyen az is, ha felmerül a diszkalkulia gyanúja, vagy a diszkalkulia veszélyeztetettség (a törvény szerint bármely egyéb pszichés fejlődési zavar), akkor a megyei szakértői bizottsághoz (régebbi nevükön, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokhoz) továbbítja a gyermek/tanuló vizsgálati anyagát. Ahol a tanulási, illetve magatartási zavart diagnosztizálják, így a diszkalkuliát is megállapítják, mint a tanulási zavarok egyik formáját.

Tehát, az a kérdés, hogy egy gyermeknél/tanulónál számolási nehézség vagy számolási zavar áll-e fenn, amely a szülő vagy az iskolai számára sem dönthető el egyértelműen. Ezért szükséges a szakértői bizottságokat felkeresni.
Amennyiben az általuk elvégzett vizsgálatok a diszkalkuliát igazolják, akkor a gyermek/tanuló a jogszabályok alapján „kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű, különleges gondozásra jogosult” lesz. Ez azt jelenti, hogy oktatása-nevelése során fejlesztésre, terápiára, több pedagógiai segítségre és odafigyelésre van szüksége, melyet intézményében szükséges biztosítani számára.

A különleges gondozás, ellátás gyógypedagógiai többletszolgáltatást jelent, ami nemcsak a képességfejlesztést, hanem a tanórai megsegítést is magába foglalja. Mindez csak olyan intézményben valósulhat meg, amelyik mindezt felvállalja, és rendelkezésre állnak helyben, vagy utazó gyógypedagógusok által, szakemberek. Pedagógusok és módszereik is alkalmasak a gyermek matematikai és egyéb képességeinek harmonikus fejlődését elősegíteni. A vizsgálatot követően az intézményválasztást (korai fejlesztésre, óvodai elhelyezésre, beiskolázásra, intézményváltásra) a szakértői bizottság szakemberei segítik, és meghatározzák a fejlesztési területeket is.
Ha egy gyermeket/tanulót korábban, a régebbi nevén nevelési tanácsadóban, gyermekpszichiátrián, korai fejlesztő központban, vagy más diagnosztikus központban már vizsgálták a gyógypedagógus, pszichológus, orvos (gyermekpszichiáter, neurológus) szakemberek, és részükről  felmerült akár a sajátos nevelési igény gyanúja, akár a tanulási zavar (vagy a diszkalkulia), akkor mindenképpen kérje a gondviselő a gyermek/tanuló vizsgálatát a járási szakértői bizottságtól.

A megyei szakértői bizottság a gyermeket/tanulót a vizsgálatra csak akkor hívhatja be, ha azzal a gondviselő egyetért, a vizsgálatot a gondviselő is kéri. A vizsgálat pedig csak abban az esetben kezdhető meg, ha a vizsgálatra a gondviselő/gondviselők kíséretében jelenik meg a gyermek. Természetesen a nagykorú, gondviselővel már nem rendelkező tanulók esetében magának a tanulónak kell a vizsgálat kérésével egyetértenie, illetve kérnie azt.
A szakértői vizsgálatot a jogszabályok szigorúan szabályozzák.

A gondviselőknek a vizsgálatra mindig személyesen el kell kísérniük a gyermeküket. A jelen nem lévő gondviselő meghatalmazásával járhat el a nevében a másik fél.
Hoznia/hozniuk kell a korábbi vizsgálati leleteket, iratokat, zárójelentéseket, szakvéleményeket.
Ha egy intézmény kezdeményezi a gyermek, tanuló vizsgálatát, érdekében, a jogszabályok alapján államigazgatási eljárás megindítását kell kezdeményeznie a szakértői bizottságnak, ha a szülő gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére sem jelenik meg, vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre.
A szakértői véleményben foglaltak megismerését követően annak elfogadásáról vagy elutasításáról, és az intézményes nevelésre vonatkozó javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról a szülőnek nyilatkoznia kell. Nyilatkozatát aláírásával igazolja és élhet a felülvizsgálat kezdeményezésére nyitva álló, (a szakértői véleménykézhez vételétől számított) 15 munkanapos határidővel.

Amennyiben a szülő a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői bizottság erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt tájékoztatja.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, így a diszkalkuliások fejlesztést a jogszabály kötelező ún. rehabilitációs- habilitációs vagy rehabilitációs tanórai foglalkozásnak nevezi, amelyet az intézménynek kell megszerveznie, de a tanórai foglalkozások időkeretén túl, vagyis nem pl. matematika tanórán. Ennek heti időkerete törvény által meghatározott az egyes évfolyamokra.

A fejlesztések mellett szükség lehet ugyanakkor arra, hogy a diák értékelésekor figyelembe vegyék fennálló problémáit. Erre is a jogszabályok alapján van  mód. A matematika tantárgyból, tantárgyrészből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szintén szakértői vizsgálat indítható. A kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának vagy a vizsgálat szükségességével kapcsolatos nyilatkozatát. Az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a tanuló osztályfőnöke és a matematikát tanító pedagógus véleményét.

Szakértői bizottság a vizsgálatot követő nevelési évben/tanévben a gyermeket/tanulót hivatalból, vagyis az intézmény kezdeményezésére ismételten megvizsgálja. Melyet követően  a felülvizsgálatok 10 éves korig két, 16 éves korig három évente történnek, és 16 éves koron túl a tanuló szakértői véleménye érvényben marad.

Amennyiben kérdése lenne, vagy segítségre lenne szüksége, kérem bátran írjon szakemberünknek, a szaboo@dyscalculine.com email címre!