Nem feltétlen kell kudarcokat átélnie a diáknak diszkalkuliája, avagy a számolási zavara miatt a matematikában akkor,
- ha matematika órán a tanulási folyamatban a pedagógus sok a vizuális segédeszközt, támogatást alkalmaz
- ha a matematikai problémák megoldásakor rajzok és vázlatok segítik
- ha a feladatok kapcsolódnak a mindennapi tapasztalatokhoz, a valósághoz
- ha a diák az önálló feladatvégzéshez mindig kap egy mintafeladatot
- ha világos, rövid és egyszerű utasításokat kap
- ha a diák megtanulja elmondani, és elmondhatja, hogy hogyan gondolkodik, és maga is javíthatja a hibáit
- ha csoportban dolgozhat és ösztönzik arra, hogy elmagyarázza másoknak, mit gondol egy számolási feladatról
- ha kiemelik számára a matematika feladatban a kulcsszavakat
- ha engedélyezik számára (megtanítják) a számológép használatát, épp a matematikai gondolkodása elősegítésére
- ha a környezetét (a tantermet, és a szülő a szobáját) úgy rendezik be, hogy az ösztönzi a számolásra: sok mennyiségalapú fali applikáció és az asztalán, polcokon található eszközök is segítik a számfogalom fejlődését, valamint könnyen elérhetőek
- ha a memóriája támogatására is használhat eszközöket (számtáblákat, összeadó-, és szorzótáblákat)
- ha a pedagógus használ tevékenységcentrikus IKT eszközöket
- ha minimálisra csökkentik számára a tábláról másolást
- ha nem kell a táblánál megoldania a feladatokat
- ha megfigyeli a pedagógus a diák hibatípusait és mindig javíthatja a hibákat
- ha olyan engedményeket kap, mint például az többletidőt a feladatvégzésre, vagy kevesebb feladatot várnak el tőle
- ha következetes dicséretet és bátorítást kap minden matematikai kísérletéhez
- ha matematika órán is vannak játékos, humoros, vidám feladatok, amelyekből kimaradnak a számok, és sikerélmény éri.