2022. január 18-ig el kell dönteni, hogy a 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között született óvodásunk megkezdje-e az iskolát, vagy azt szeretnék, hogy maradjon még egy évet óvodában? Ha az utóbbit szeretnénk, akkor ezt a dátumot ismernünk kell, mert az Oktatási Hivatal (OH) eddig fogadja be a kérelmeket!

Így a 2022-es év akár egy dilemmával indulhat néhány családban; hogy vajon döntöttünk-e; kezdje-e meg az iskolát gyermekünk és vajon hol, jól döntöttünk-e, jó helyre adtuk-e be a kérelmet…?

Ha van, a tankötelezettség megkezdése alóli mentesítésre vonatkozó javaslat a gyermekünk szakértői véleményében, akkor elegendő, ha az óvoda ezt feltölti az OH megfelelő felületére. Ha nincs szakértői véleményben ilyen, akkor továbbra is ott a kérdés, maradjon vagy menjen gyermekünk?

De fontos tudnunk: óvodában csak akkor maradhat, ha kérelmünk alapján, az Oktatási Hivatal erre engedélyt ad! Ha nincs ilyen döntésről szóló papír a kezünkben, akkor 2022. szeptember 1-én mindenképpen iskolát kezdhet meg a gyermekünk!

Ősztől indultak azok a vizsgálatok, amelyek segítettek a szülőknek abban, hogy javasolt-e az iskolakezdés a gyermekük számára. Ezeket a vizsgálatokat a pedagógiai szakszolgálatok, járási- és megyei szakértői bizottságai végezhették.

Bár a vizsgálatok zömmel már lezárultak, érdemes néhány dolgot tudni szülőként arról, hogy milyen fejlettség segíti a sikeres iskolakezdést. Hiszen több, mint fél év áll előttünk, hogy felkészüljenek a gyerekeink az iskolára. De a cikk arra is igyekszik megnyugtató választ adni, hogy aki szeretné, ha a gyermeke mentesüljön a tankötelezettség megkezdése alól, az milyen szempontokat tartson szem előtt a gyermeke állapotával kapcsolatosan, és még van két hét január 18-ig, a kérelem leadásához.

Biztosan feltettük már mindannyian a kérdést, vajon iskolaérett-e a gyermekünk? Mi alapján tudom eldönteni? Ki döntsön? Én?… és még sorolhatnánk a kérdéseket.

Bár az óvodapedagógusok nagyon sokat tudnak a válaszban segíteni, mégis van, amikor szakemberhez szükséges fordulnunk, hogy a kérdéseinkre választ kapjunk. Felmérik a gyermekünk készségeit és képességeit, ezt követően javaslatot fogalmaznak meg az iskolakezdésre vonatkozóan.

Ugyanakkor kevés az idő, így szülőként is birtokolhatunk olyan információkat, amely segít abban dönteni, hogy beülhet-e az iskolapadba egy fél év múlva a mi kis huncut, kíváncsi nagycsoportos óvodás gyermekünk.

Melyek is ezek?

Az iskolában az írás, olvasás és számolás tanulása hozza majd a legtöbb újdonságot. De ehhez több képességterület egyidejű érett és jó működése is szükséges.

Mint:

  • a motoros (mozgásos, testi adottságok),
  • a nyelvi, kommunikációs (számfogalmi),
  • az értelmi (kognitív),
  • a szociális (viselkedés) területek.

Egy iskolaérett gyermek mozgásos és testi adottságait tekintve kortársaihoz hasonlóan fejlett, mozgása harmonikus, a törzsizomzat, a tartás, az egyensúly, a koordináció összerendezett, az ujjak porcosodása befejeződött nála, és a kézdominanciája (kezessége) is kialakult. Eszközfogása, író-rajzoló mozgása életkorának megfelelő, helyes tartással és lendületesen vezet vonalat. Az írástanulás egyik feltétele a kéz irányíthatósága. Nem beszélünk e téren megfelelő fejlettségről, ha a gyermek nagymozgása és/vagy finommotorikája, grafomotoriuma összeszedetlen, koordinálatlan. Ha nem szívesen használ eszközöket, ceruzát, ha görcsösen szorítja, marokra fogja, ha ügyetlenül vág az ollóval, ha színezésnél vonalhatárt nehezen tart, ábrázolása nem minden esetben felismerhető.

A hat évesek nyelvi fejlettsége esetében lényeges a beszédszervek épsége, a megfelelő nyelvi szint, a tiszta artikuláció, a grammatikus beszéd, a választékos szókincs. Így képesek ugyanis nyelvtanilag helyesen, összefüggően megfogalmazni gondolataikat, érzelmeiket, élményeiket. Fontos, hogy a gyermek érdeklődjön a mesék, a történetek iránt, és szívesen idézze a hallottakat fel. Akinél elmarad a nyelvi, kommunikációs szint, annál gyakori még az artikulációs hiba, a beszéd nehéz érthetősége. Mondatai sok esetben grammatikailag nem megfelelően szerkesztettek. Megjelenhet intenzív gesztus használat a beszéd, szavak mellett vagy helyette. Gyakori a szótalálási probléma, amikor a funkció megnevezésével “ír le” pl. egy tárgyat. Ezek az elmaradások nehezíthetik az írás és az olvasástanulást.

Számfogalma tekintetében az életkori szinten teljesítő kisgyermek sokáig, akár 20 fölött is elszámlál valameddig, számkihagyás nélkül. Képes saját teste, dobó kocka, ujjai, tárgyak mennyiségét – egyesével számlálások nélkül  – megnevezni a mennyiséget. Képes a több, mennyivel több, kevesebb kérésekre pontos választ adni, és maga is megfogalmaz spontán ilyen állításokat. A dolgok mennyiségi változását összeadással, kivonással 5-ös számkörben elvontan is pontosan közli. Tudja mennyi például: 2 meg 3; 5-ből 4. Ha azonban fejletlen a számfogalma a gyermeknek, akkor az előtte lévő mennyiséget mindig csak egyesével végigszámlálást követően képes megnevezni, a számsorban eltéved. Ujjain mennyiséget nehezen egyeztet, nem képes egyszerű műveleteket eszköz nélkül végezni.

Az életkornak megfelelő értelmi, kognitív területek már pszichometrikusan (intelligencia tesztekkel) is mérhetőek. Mérés nélkül is jól látszik, hogy kialakult-e a kitartó figyelem, a koncentráció, a monotóniatűrés, milyen a gyermek gondolkodása, észrevesz-e magától szabályszerűségeket, milyen a memóriája, az általános tájékozottsága. Mit tud elsősorban magáról és testvéreiről, szüleiről. Ezen a területen az elmaradás annyira feltűnő, hogy a hatéves sokkal fiatalabb gyermek benyomását kelti, válaszai, kérdései, tevékenységei sokkal éretlenebbek, mint kortársaié.

A szociális képességek, az alkalmazkodás az egyik legmeghatározóbb a döntésnél: megkezdje-e  az iskolát a gyermek? Ha  kíváncsiság, nyitottság és önállóság jellemzi, akkor kortársaival és a felnőttekkel is barátkozik, alkalmazkodik hozzájuk, így kölcsönösség és elmélyedés egyaránt jellemzi a játékhelyzetekben úgy, mint a szabályfeladatokban. Ilyen viselkedésjegyek az életkorának megfelelő szintű a viselkedést jelzik. Ha azonban  nehezen válik le a szülőről, tart az idegenektől, a kortársakkal visszahúzódó, leginkább saját játékával és egyedül tevékenykedik, akkor ez a képessége még fejlesztést igényel. Ha elő-előfordul, hogy indulatossá válik, ha valami nem pont úgy és nem pont akkor történik, amikor ő szeretné, ha nem tűri, hogy irányítják, ha nem kitartó, akkor érdemes még időt adni a fejlődésre az óvodában.

Reméljük, a Dyscalculine Fejlesztői Csoport segíteni tudott abban, hogy a család milyen döntést hozzon vagy ha már meghozta, segítettünk végiggondolni.

Szabó Ottilia