Eszközök: Készíts elő sok, legalább négyféle színű, négyféle formájú és kétféle nagyságú tárgyat! Legyen kicsi, nagy, kék, zöld, sárga, piros, szögletes, kerek, hosszúkás stb. Ezekkel a tulajdonságokkal, majd később fogalmakkal kialakíthatod és fejlesztheted a gyermeknél a rendszerező képességet. Használd a tapintásos tapasztalatszerzést!

A számolási kognitív képességek egyike a halmazképzés, amelynek alapja a rendszerező képesség. A 3-4 éves gyermekek szívesen válogatnak szét dolgokat jellegzetes tulajdonságaik alapján: színek, formák, méretek szerint tárgyakat, játékokat. Ez az elemi, a tapasztalat szintjén működik. Az elemi rendszerező képesség manipulatív szintje az óvodáskorban indul intenzív fejlődésnek, és a tipikusan fejlődő gyermekeknél az általános iskola második osztályában már stabilan kialakul. Akinek ez a kognitív funkció atipikusan fejlődik, ott segíteni kell.

Miként is?

A módszertani lépések leírásával segítjük ezen képesség fejlesztését.
Már egészen kicsi gyerekkel is már halmazt alkotunk úgy, hogy két vagy három, majd egyre több dolgot párosítunk: a színük, a formájuk, a méretük szerint. A számfogalom fejlődése szempontjából külön figyelve arra, hogy megjelenítjük azt is, hogy a dolgoknak a mennyiségük is lehet egy jellemző tulajdonságuk. Lehet öt az autóból, a babából, a kockából is. Mindegy az, hogy hogyan vannak lehelyezve. A kockatorony, vagy ugyanez kupacként, azok 5-5 eleme is lehet lényeges tulajdonság. Mindehhez persze kellenek a konkrét élmények. Az óvodás korúaknál a hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van, amely motorosan is aktív közreműködést kíván tőlük. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával történhet. Fel kell ismernie a gyermeknek becsukott, vagy bekötött szemmel az ismerős tárgyakat méretük, formájuk, felületük, anyaguk alapján. A tapintással felismert dolgokat lehet párosítani, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján. A szín szerinti csoportosításkor már a vizuális csatorna is bekapcsolódik.

Ugyanakkor a vizuális észlelésnek rendkívül fontos szerepe van a fogalmi rendszer kialakításában is. Ez a képesség a fogalmak kialakításához, szabályok alkotásához, alkalmazásához, a fogalmak osztályozásához is szükséges. A válogatásból és a rendezésből épül fel a rendszerező képesség.

A fejlesztést végző szakembernek elő kell segítenie, hogy a gyermek „bejárja” az utat: attól függően, hogy melyik műveleti stádiumban van, tapasztaljon minden lépcsőfokon végig járva. Egyben arra is figyelni szükséges, hogy más-más megoldási módot kell felkínálni egy rendező, válogató feladat végrehajtásához, mint egy szabályfelismerőhöz.

A lépések a következők:

• Kezdetben a mintaadás feladatformát javasoljuk. Kivesszük és a gyerek elé tesszük párban a tárgyakat, egy lényeges tulajdonságot megnevezve.
• Ezt követheti a konkrét műveleti szakaszban lévő gyermekeknél, a keresés, felismerés gyakorlása. Ilyen utasításokat adhatunk: Mutass rá egy kicsire! Egy nagyra! Egy pirosra! stb. Később több (kettő, majd három) választási szempontot lehet figyeltetni már. Mutass rá egy olyanra, amely kicsi és piros! Amely nagy és zöld! Mutass rá egy olyanra, amely kicsi, kék és egy van belőle!
• Az ilyen próbálgatással történő összehasonlítás jellemezője, hogy a szabályt még nem ismeri fel a gyerek.
• Használjuk a szelektálást is, mint azt a feladatformát, amelyben kérjük a gyermektől, hogy a kupacból szedje ki mindazokat, amelyek kicsik és kékek! Két tulajdonság megadásakor a gyermeknek például az összes kicsi és kék elemet kell kiválogatnia. Szedje ki az összest, amelyekre az igaz, hogy nagy, zöld és szögletes!
• Tapasztalati gondolkodást fejleszti a szortírozás feladat. Kétfelé vagy többfelé kell a tulajdonságai alapján válogatnia a gyereknek az elé tett dolgokból. Válogasd 2 csoportba a játékokat! Az egyikbe tedd a szögletest, a másikba a kereket! Az egyikbe tedd a nagyokat, a másikba a kicsiket! próbálkozzunk azzal, hogy ő találjon csoportosítási szempontot!
• A sorképzés a halmazalkotás kezdetekor még nem, de később elindulhat például a nagyság szerinti sorképzéssel. kezdetben adjuk meg a szabályt! Legyenek egyre nagyobbak a hosszúkás rudak! Eleinte három, majd négy elemből nagyság szerint, ezt követően hat elemből alkottassunk növekvő, utána csökkenő sort. ha nehezen megy, érdemes a kezdő elemet az asztalra /szőnyegre helyezni.

• Később egy változást követve, folytasson megkezdett sort, ahol pl. a szín változik. A pirosat kövesse a kék, vagy a kicsi kéket kövesse a nagy piros.

• Törekedni kell arra, hogy a gyermek egyre inkább képes legyen maga is szabályt alkotni, és nem csak felismerni!

Az iskolában viszont már ennek a képességnek a fogalmi szintjét is használni kell.  Ám ezekre az élményekre szükség van, fogalmak a tapasztalati szintre építhetők rá. A formális gondolkodás kialakulása vezet el majd aztán odáig, hogy képes többelemű sorozatokat is egymással kapcsolatba hozni a gyerek.

Kezdetben fogalmi szinten is csak egy szempontot tudnak figyelembe venni a gyermekek, ezt követően képessé válnak a szempontok változtatására, váltogatására, majd több szempont egyidejű kezelésére, szabályalkotásra.

A soralkotás, a tapasztalatok megszerzésével, a párképzés után indul. Soralkotáshoz tartoznak a következők: az adott elem helyének megtalálása a sorban, a sorszámok,a ritmikus soralkotások, a számlálás stb. Ilyenkor már formális műveletekkel (számokkal kapcsolatban tanult szimbólumrendszerekkel) végezhető. Csak néhány példa:

1, 2, 3…
11, 12, 13…
0, 2, 4…
0, 1, 3, 4, 6, 7….

A számok fogalmi rendezése már tulajdonságaik alapján is lehetséges. Olyan kifejezéseket szükséges a mennyiségek megfigyelésekor rögzíteni, mint a több/ kevesebb valamennyinél, vagy egy  szám esetében azt, hogy megfigyelhető, hogy hány számjegyből áll: egyjegyű vagy kétjegyű stb. A fogalmak minden korosztály esetében változnak, de ezek alapján  már rendszerezni tanul a gyermek.

Jó munkát kívánunk!
Dyscalculine Fejlesztői Csoport