A kisgyermekek számára az állításokban a helyes és a helytelen megítélése mindaddig gondot okoz, amíg az összefüggések felismerése vagy a kritikai gondolkodásuk, következtetésük nem elég fejlett. A játékokkal hatékonyan lehet fejleszteni e gondolkodási funkciókat.
Az analógiák felismerésekor új dolgokat állítunk párhuzamba a már ismert régivel.
Akkor, ha a gyermek játékai alkalmasak arra, hogy két dologról észrevetessék, hogy azok hasonlóak vagy különbözőek, vagy amikor egy ismert dologból következtethet az ismeretlenre, akkor fejlődik a játéktevékenység során fokozatosan a magasabb szintű gondolkodása. A cél az, hogy a következtetések alkotásának a gyermek aktív részese legyen, és nem készen kapja.
Nekünk csak a jó játékokat kell elérhetővé tenni számára, és elérhetjük, hogy fejlődjön az analogikus gondolkodása.
Ehhez használható módszerek lehetnek az alábbiak: irányított felfedezés, hangos gondolkodás vagy a gyógypedagógus által előzetesen modellált, bemutatott feladatmegoldás követése.
A játékszituációk kezdetén még ez utóbbi javasolt. Az irányított felfedezés és a hangos gondolkodtatás csak későbbi fejlesztési időszakban alkalmazható, mivel ilyenkor már azt is elvárhatjuk, hogy a gyermekek fedezzék fel a játék-, vagy megoldási menetet, egyedül dolgozzák ki a stratégiákat és az önellenőrzési módokat. A gyógypedagógus figyel, és egy-egy kérdéssel, gondolattal továbbsegíti, facilitálja a gyermeket ( Csíkos Csaba, 2007).
Ezekből a játékokból javaslunk néhányat: a soralkotó képes és fűzős játékok, a puzzle-k, a memória és lottójátékok, a párosító -, és kakukktojás kereső játékok, építőjátékok, logikai készlet, kártyajátékok és a 6, 8 , 9, 15 és 18 pöttyös dominók.
John Stuart Mill